Ebben igazad van: a szerencse útját egyengetni kell, zárt ajtókon az sem megy be sehová. De amiről beszélünk, az talán már több is, mint szerencse 🙂
Én két – egymást nem kizáró – alapállást vélek felfedezni keresés-találtatás ügyben:
– van, aki az interneten kereső ember fogadására alapoz, annak könnyíti meg a dolgát a kialakított eszközeivel (SEO, online hirdetés, közösségi média működtetése, bekapcsolódás a közösségi hálózatba stb.), arra alapozva, amit a kereső fél kiszolgálása megkíván (keresési trendek, igények, long tail…)
– van, aki elébe megy a kereső embernek, bárhol, bármikor előjön a tukmálásával, hiperaktív, olykor a szabályokra is fittyet hány, pl. ezrével küldi a kéretlen spam e-mailt, a pontos mérés helyett a nagy számok törvényére alapoz, felszínes csillogással csábít, valótlan előnyöket ígér…